Életszínvonal V/S Életminőség

Home / Blog / Életszínvonal V/S Életminőség

Életszínvonal V/S Életminőség

Szokásos kép szinte minden reggel. Családi helyzettől, munkahelytől, vállalkozástól függetlenül, pláne ha gyerek(kek) is van a képben. Reggeli kapkodás, rohanás a megőrzőbe, ahol helyetted próbálják nevelni, tanítani a gyerekeket. Te pedig rohansz tovább, próbálod a legújabb táplálkozási trend szerint elfogyasztani a reggelidet. Többnyire az autóban, mert rohannod kell, kezdődik a meeting, és most ennek igazán jól kell sikerülnie, mert az előléptetésed, vagy kiküldetés, tök mindegy, de ez most fontos, KELL Neked!

Reggelenként, amikor kisétálok a pékségbe álmos szemekkel még a reggeli olvasás után, ezen mosolygok. A reggeli kapkodó ideges mozdulatokon, miért nem jó ez neked kislányom? …. jó rendben van, csak ne idegesíts, apa kinn vár az autóban és rohannia kell, neki is. Pedig reggel van és még nincs is itt az iskola szezon. Csak augusztus.

Mosolygok magamban és visszaballagok, hogy megreggelizzünk kettesben a párommal. Tipikus élethelyzet a mindennapokban, nagyon jól ismerem, ebben éltem vállalkozóként.

Hogy is kezdődik minden? Valamikor még a kamaszkor és a fiatal 20-as évek elején már kialakul bennünk az igény arra az életszínvonalra, amire vágyunk. Nagyjából meg is tudjuk fogalmazni, hogy ez materiálisan mit jelent jövedelem , ház , autó, utazás, és egyéb extrák , ja meg a gyerek …….valamikor. Ezt láthatóan sulykolja a Media is, ne legyél csóró, vedd, meg ezt vedd meg azt, már egy nyaralásra is hitelt vegyél fel. Röhej. És a többség úgy cumizza be, ahogy kell, és mi történik?

Napokban hallottam a storyt, annyira tipikus, a ma mindennapjaiban, hogy akár a Te ismerősöd is lehetne. Huszonéves srác , tulajdonostárs lett egy franchise üzletben, jó szakma, tipikusan napi 10-14 órát áll a munkája közben, de jól lehet vele keresni. Heti 6 nap tolja, plusz ugye még tulajdonos is. megy szekér, van bevétel, naná hogy csajok, jó rucik, buli hegyek. Vegyünk egy kéglit, újépítésű csak 30 Millát vesz fel hitelre a lakás mérete 35 m2!, na de autó nélkül nem élet az élet. Körülnéz és nyilván egy igazi benzinfaló, sok lóerő , nagy motor ….típusú autó mellett dönt. Kifizeti a 30 %-ot többit 8 évre hitelre.

Tudom, ha jól megy a vállalkozás miért ne? A társa pont az ellenkezője. Kislakást bérel, No-name kategóriájú autó (tulajdonban). Tudom, még mindig lehetne azt mondani és mondod is, hogy mit akarok ezzel mondani? Egyenlőre, még csak a tények. Mondhatod azt, hogy igen a srác vállalkozóként gondolkodik, van, pénze miért ne tehetné meg? Nos, igen igazad van, a gond az, hogy ez a látszat életszínvonal! Ha jól belegondolsz így él ma az emberek 90%-a, még Te is valószínű.

Elfogadtad, Te is azt a trendet, azt az íratlan szabályt, ami meghülyíti az embereket, a látszat értékek hajszolásáért. Elhatároztad, megálmodtad, belőtted azt, hogy milyen életszínvonalat akarsz elérni, kitűzöd célként és aztán mindent bele, és alárendelsz mindent ennek az eszményi jövőképnek.

A kitűzött célok pedig sokszor egybeesnek a gyerekek életkorával. Kiválasztjuk, hol és milyen házat vagy lakást szeretnénk, milyen autó az, amit már nem szégyellünk a szomszédok, munkatársak és rokonok előtt, hova járjon a gyerek iskolába. Látván, hogy kollégáink évente nyaralnak és síelnek, megállapítjuk, hogy eszerint ez is kötelező, ha belegebedünk is, ha fogalmunk sincs, honnan lesz meg a rávaló… és így összeáll egyfajta leltár,  Lakás vagy ház, autó(k), nyaralás és téli sportok wellness hétvégék, suli ovi, természetesen menő rucik, és sorolhatnám tovább az extrákat nem említve.

Leraktuk az alapokat és ehhez alárendeljük az egész életünket, megpróbálva mindezt előteremteni, miközben, fáradunk , feszülünk, rohanunk és veszekszünk, egyszóval küzdelem a mindennapokban. A hónapok rohannak, az évek szaladnak, megjelennek a családi veszekedések, viharok, indulatok gerjednek, és ezek kezdik ellepni a mindennapokat. Az elején még természetesnek tűnik, és persze ha majd ez vagy az meglesz, akkor minden rendbe jön, de a valóság nem ez. A stressz , a kapkodás, a sietés megmarad és elindul egy folyamat, ami rideggé teheti, és sok esetben teszi a kapcsolatokat. Sok-sok ember él úgy, hogy űzi, hajszolja céljait, közben pedig leharcolja magát a végsőkig, és bizony, bele is betegszik.

Hamarosan ráébredünk, hogy a céljaink rabszolgái lettünk. Valójában az áhított életszínvonal, amit lehet, hogy sikerült elérni valójában már csak egy máz a mindennapok körforgásában, és csak azt a célt szolgálja, hogy az újratermelődő ifjúságnak legyen egy álomképe a hamis életminőségről.  Pedig az eredeti elképzelés szerint az életszínvonal az életminőséget szolgálta volna. Milyen szépen és jól fogunk élni, ha meglesz a ház, az autó, a medence, milyen boldogan fogunk nyaralni és síelni. Csakhogy ez a „majd ha, akkor” struktúra önálló életre kel és belső ellenséggé válik az életünkben. Most még egy kicsit hajtunk, meghúzzuk, összeszorítjuk, elviseljük, aztán meg eljön majd a Kánaán és nagyon jó lesz nekünk.

Menő pasi, nagyasszonyok, legtöbb esetben külsőségeik buta önimádatában élnek, többnyire üres, érzelemmentes, és érdekek mentén haladó egysíkú életükben. Mindenből csak az új, a legjobb, a legmenőbb, külsőségek rabjaiként, eszelősen mutatva a nagy happy life-ot. Tudom, ez egy réteg, de ha folyamatosan ezt látod, erős késztetést érezhetsz, hogy ebből neked is kell.

Pedig van más irány is, egyre több emberrel találkozom. Érdekes módon nem kellett az életszínvonalból leadni, sőt. Ehhez persze nyilván a mindennapok körforgásában meg kell állni egy kicsit és körülnézni. Mert lehet, hogy többre és jobbra vagy érdemes, a helyett, amiben most vagy. Lelassulni és átgondolni, jó ez az irány? Alkalmas ez az eszköz, ami a kezemben , kezünkben van arra, ahogyan szeretnénk , szerettünk volna élni? Mindezt persze belátható időn belül. Van másik eszköz, meg tudjuk mutatni. Mi már átjöttünk erre az oldalra. Ha érdekel, megmutatjuk, ennyi a dolgunk egyelőre.

További részletekért keress minket Most! Itt elérsz minket 

Előre is köszönöm, hogy megosztod az ismerőseiddel a cikket.

Barátsággal

Vica és Karesz

 
error: