Horizont vagy Tűzfal? Te meddig látsz el?
Elmúlt néhány nap ünneppel telt ilyenkor felbolydul az ország, van, aki felkerekedik, van, akihez érkeznek ilyenkor. Többnyire előre tudjuk a bevált programokat, a terülj-terülj asztalkám minden fogását és néhány ismerősünk szokásos évi poénja már előre cseng a fülünkben. De vajon mindent ilyen jól látunk előre? Vajon a saját életünk fontos mérföld köveit is ennyire előre látjuk? Akarjuk e egyáltalán előre látni?
Mit is jelent ez a szó előrelátás?
Az értelmező szótár szerint, az előrelátás, „Valaminek tények felhasználásával és a képzelő erő segítségével történő kikövetkeztetése, megérzése, a várható körülményekkel való számolás/ erre való képesség. Az előrelátás ezek szerint egyfajta képesség, amikor többet látunk, mint ami előttünk van. Néha ezt úgy is mondjuk, tud olvasni a sorok között. Konkrétabban mondva, képesség, hogy meglássuk a lehetőséget. Az előrelátás tovább értelmezve azt is jelenti, hogy megjelenítjük a jövőt. Itt nem hitbéli dolgokra gondolok, hanem képzelő erőre pontosabban.
Hadd mondjak egy konkrét példát ezzel kapcsolatban. Sok évvel ezelőtt hallottam egy előadáson ez a rövid storyt, de nagyon világossá tette mit is jelent az előrelátás, képzelőerő.
Egy férfiről szól, aki az építkezésen megszólított három kőművest, mit csinálnak itt. Az első azt válaszolta, dolgozok a fizetésemért, a másiktól is megkérdezte, Ő azt válaszolta téglákat rakok egymásra. Odament a harmadig kőműveshez és megkérdezte Őt is mit csinál itt az építkezésen. A harmadik lelkesen válaszolta Katedrálist építek. Mindhárman ugyanazt a munkát végezték, de csak a harmadik kőművest motiválta az előrelátása. Látta a végeredményt, a Katedrálist, amit építenek, és ettől vált számára örömtelivé a munkája.
Az előrelátás nem öröklött dolog, akárcsak az attitűd. Egyrészt gyakorolható, de el is fojtható emberi tulajdonság. Hogyan is korlátozható? A múltunk az, ami bárminél jobban képes korlátozni minket. A jövőnkben elénk kerülő lehetőségeinket sajnos sok esetben a múltbeli kudarcaink szemüvegén keresztül nézzük. Ha több kudarcon keresztül vezetett az utunk, akkor sokkal nehezebb az előrelátás képességét gyakorolnunk pozitív irányban. Erre nagyszerű példa a természetből kiragadott és a már sokszor emlegetett bolhacirkusz példája.
Ezek a parányi rovarok hatalmas ugrásaikról híresek méretükhöz képest. Amikor elkezdik tanítani a bolhákat akkor egy üvegbúra alá, helyezik őket. Egy ideig a bolhák megpróbálnak kiugrálni, de az üveg mennyezetnek csapódnak. Jó néhányszor megpróbálkoznak ezzel, de egy idő után, már ha eltávolítják felőlük az üveglapot, már nem fognak kiugrani. A tapasztalatuk megtanította őket arra, hogy nem juthatnak ki. Önkéntesen vállalják a korlátaikat.
Ugyanez megtörténhet velünk, emberekkel is (rengeteg példát látok erre nap, mint nap). Ha erősen hisszük hogy valami nem sikerülhet, akkor magunk szabunk korlátokat a képzelőerőnknek. Gondolkozzunk el ezen, ne fedjük le üveglappal a saját lehetőségeinket!
Mindenkinek vannak problémái, néhány hiba velünk született. A többit mi magunk idézzük elő. Gondoljunk bele 1900-ban az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában tett valaki egy javaslatot, hogy zárják azt be, mivel már semmilyen értékes nem fedezhető fel. Most gondolom fél perc alatt 15-20 találmány is átfutott az agyadon, és ezek mind-mind világot rengető felfedezések.
Hogyan vagyunk képesek fejleszteni az előre látásunkat a jövőbe? Hogyan tudjuk valóra váltani elképzeléseinket?
Tudnunk kell, hol tartunk ez talán az első és legfontosabb, tudjuk, hogy mi a kiinduló pontunk. Fontos, hogy ne hagyd, hogy a jelenlegi helyzeted határozza meg a jövődet, gondolj a bolhákra. Te nem vagy bolha! Hinni magunkban, hogy képesek vagyunk fejleszteni magunkat, és jobbá tenni életünket, a következő hogy hogyan tudjuk ezt megtenni?
Tudnunk kell mik az elképzeléseink, meg kell határoznunk, az életünkre vonatkozó elképzeléseinket. Van, akinek ez könnyen megy, ellenben azoktól, akiknek ez kőkemény feladat, és csak kínkeserves munkával tudja összehozni. Ezt azonban senki nem teheti meg helyettünk, ugyanis ha nem a miénk, akkor nem lesz elég hajtóerő benne, hogy véghezvigyük. Elképzeléseinknek a tehetségünk, adottságaink, az álmainkon, a reményeinken és a vágyinkon kell alapulniuk.
Ma olvastam egy cikket egy fiatalemberről, akivel egy zenei magazin készített riportot. Fiatalember, aki ma egy feltörekvő DJ és egyre több helyen szerepel. Kérdezték, hogy mi az, ami eljuttatta őt ide, mi a további célja? A sport karrierje kettétört, és utána kereste az útját, mi az, amiben kiteljesedhet. Az egyik nagy adottsága az életében a zene volt és úgy látszik a tehetségén keresztül szorgalmával és folyamatos tanulni vágyásával el jutott oda, hogy jogdíjai vannak már erről a területről.
A cikket itt olvashatod el.
Néhány gondolatban összefoglalva. Sok apró lehetőséget cseréljük fel egy nagy elképzelésre! Minden álomnak megvan az ára. Nem tudjuk megtenni, hogy egy nagy álom mellett fenntartjuk a szabad választás lehetőségeit is egyszerre. Minden álomnak megvan az ára. Alakítsd ennek megfelelően a fejlődésedet. A pozitív változáshoz elkerülhetetlen, a személyes fejlődés. Határozd meg magadnak milyen irányban kell, hogy fejlődj, mi az, amit tanulnod kell ahhoz, hogy olyan emberré válj, amivé válni szeretnél. Keresd azon a területen sikeres emberek társaságát, kérd a tanácsukat. Kerüld a negatív gondolkodókat, kritizálókat! Segíts a hasonló gondolkodású embereknek! Soha nem lehetünk sikeresek mások segítsége nélkül. Az adok-kapok, törvénye maradéktalanul működik.
Álmodjunk bátran! Tervezzünk merészen! Csak akkor tudunk nagy dolgokat véghezvinni! A mi tervünket itt láthatod, milyen úton haladunk? <<<Nézd meg >>>
Az átlagos tökéletes ellentéte / www.onlineseedsman.com
Amennyiben tetszett a cikkünk kérlek oszd meg ismerőseiddel!
Sikert és bőséget kívánunk
Éva és Karesz