Meddig tart az érési folyamat?
Egyáltalán beérik? Mennyi kihívást, nehézséget kell még elviselni ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennünk az elmúlt majd 6 év alatt? Mert kihívásból jócskán kijutott a cégünkben. Mondhatná bárki, de hát ebből éltetek, és szabadon függetlenül csináltatok azt, amit akartatok. Nem volt hajnali felkelés, dugóban cseszekedés, főnökkel parolázás, vagy éppen seggnyalás, ahogy éppen az érdekek kívánják. Kínlódás nap, mint nap, a látszólagos jólétben, amit egy Multi adhat. Hát ez az, „a látszólag” a fontos ebben a kérdésben.
Mert ott nincs vége, nem látod, nem láthatod, mert így van összerakva a REND-szer. Beálltál a sorba.
Meddig tart az érési folyamat? Te hogy állsz ezzel?
Nemrégiben kerti partin voltunk, isteni őzpörkölt csábító vonzerejének a Vegák is könnyekkel az arcukon mondtak volna le, de ilyet nem láttam. Vagy megtagadták erre az egy kajára, vagy tényleg húsevő csapat jött össze 🙂
A társaság motorja az edző, aki rendszeresen tematikus csapat összejöveteleket szervez jó érzékkel. A csapat összetételét a negyvenes korosztály adja néhányan párban 1-2 gyerekkel, a többség szingli, de említésre méltó az elváltak csoportja. Az ország statisztikája ebben a korcsoportban. Mi, akik egy ligával feljebb játszunk, ami a kort illeti, számunkra igazán érdekes volt figyelni a beszélgetéseket, főleg a témákat.
Ilyen szituban ahol a társaság többségét nem ismered, akkor magam részéről először megfigyelek, hallgatok. Ja és közben adtam az érzésnek is, betoltam két tányér finomságot. Szeretem felmérni a terepet, hallani, látni, testbeszédet figyelni. Érdekes megfigyelni a különböző csoportosulásokat, mi a téma, ki a hangadó, kit hogyan fogadnak el véleményvezérnek, ki az, aki beleáll a vitába. Nagyszerű látkép a mai Y korosztályt, ahogy a mindennapok hőseiként adják elő a storyjaikat, nyilván a pasikról beszélek, és természetesen a hölgyeknek is megvannak a maguk hőstörténetei. Joggal….
Általános problémaként a túlterheltség és a munkahelyek általános problémái jöttek elő,
a napi 1-2 óra a dugóban ülve ez a téma általános utálatnak örvendett, szinte üdítő volt ezek után egy vállalkozó napi küzdelmeit hallgatni, ez már ismerős terep volt számomra is, bár szerencsére csak múlt időben. Magamban jókat nevettem néhány ismerős főnök, alkalmazotti storyn.
Ami érdekes, a tendencia hogy egyre több helyen vezetik be a home office munkavégzést, érdekes, hogy többen voltak, akik nem örültek ennek.
Ami viszont egyöntetű vélemény volt, el kéne kezdeni valami vállalkozást. Na, ez az végre már izgalmas terepre értünk, gondoltam. Igyekeztem még nagyobbra nyitni füleimet ne szalasszam el a lényeges beszólásokat.
Boncolhatnám sorra a mondandókat, de inkább
összefoglalom mik voltak számomra az érdekes és meglepő álláspontok.
- Többségük felismerte, hogy változtatni szeretne, döntés, halogatás jellemző
- Vannak céljaik álmaik
- Csapatban gondolkodnak, és hosszú távra terveznek
- Elképesztő munkabírás jellemző rájuk, de erős az igény a kikapcsolódásra, minőségi idő eltöltésére, gyerekekre
- Minden újdonság felé, amivel találkoznak bizonytalanok, ezt annak tudnám be, hogy szinte mindegyikük vállalati struktúrában nevelkedett.
- Új információra azonnal a telefonhoz nyúltak és rá kerestek
- A szülőkkel való kapcsolat jellemzően erős, és ami meglepett, hogy sokkal hagyományosabb és konvencionálisabb értékrenddel rendelkeznek, mint gondoltam.
Összességében úgy gondolom, Ők az a korosztály, akik hamarosan
fel fogják ismerni a mi üzletágunk előnyeit, és a benne rejlő lehetőségeket. Mindezt az általuk oly fontosnak tartott alapelvek mentén, tehát hosszútávon, stabil alapokra tervezve akár a nemzetközi piacokon való domináns jelenléttel együtt. Nyilván úgy, hogy egyelőre, nem elengedve a biztos stabil bevételt jelentő alkalmazotti –vezetői státuszt.
Az este érdekessége számunkra, mondhatnám a csattanója, hogy egy utolsó hetében lévő anyuka és párja, egyébként már kétgyermekes szülőként voltak ott, a találkozásunk után, ja és szülés után, néhány héttel csatlakoztak hozzánk, az üzletünkbe.
Lehet, hogy működik az elméletem? 🙂
Barátsággal Éva és Karesz
Előre is köszönjük ha megosztod a cikket, na persze, csak ha szeretnéd hogy barátaid is elolvassák.
Velünk tartasz már az üzleti facebook oldalunkon, ha még nem, kérlek kövess be minket.