Térdelve, vagy nyalva? Karrierlehetőség a 21-ik században

A Big Dream, a régi tanítás szószólói és követői tanították, miszerint tanulj fiam, legyen diplomád, találj egy jó állást, és onnantól kezdve minden rendben lesz, kezd egyre jobban eltűnni a ködben. A múltból táplálkozó korosztály párás tekintetű hívei, és hívő leszármazottaik is kezdik a bőrükön érezni, hogy gáz van, valami elkezdődött, amit nagyon nem értenek, és jó dinoszauruszokhoz méltóan, csak a riadt reakcióik és a panaszaik láthatóak hallhatóak, mint egy-egy, jajkiáltás a ködben.

Az aktív korosztály a saját bőrén érzi nap, mint nap a változást, és azt a veszélyt, amit ez a változás hoz(hat). Persze, van, aki még legyint, nyilván Ő is be van oltva változás elleni anyagokkal. Mi van a fejekben, az álommelóval kapcsolatban? Láthatóan elég éles különbség tapasztalható a korosztályok munkahelyek szerinti lojalitásában, elkötelezettségében, kötelesség tudatában. A régi iskola szerinti korosztály az, aki mindenáron a túlélésre játszik, egyrészt szeretne látni nyugdíjat, mert még hisz benne, és már úgyis kevés van, miért is akarnék változtatni, nekem már jó így is, ahogy van, gondolatokkal nyugtatgatja magát, de persze csendben és magában lázadna, ha merne.  Természetesen bármit megtesz némi többletbevételért, jutalomért, és ha van ilyen az adott munkahelyen, akkor némi elismerésért még hajlandó a szabadsága alatt is bemenni, dolgozni. Ha megkérdezed, tőle miért van még ott, miért dolgozik a szabadnapján is akár, feldobva egy két hasonló alternatívát, a változtatásra, mosolyog ő is tudja, de nem lép. Érthetetlen ….. Az Őket követő ma derékhadnak tekinthető korosztály némi humorral így definiálható

„ Én nem ezt a lovat akartam”.

Dolgoznak, megszakadnak, a nagy remény hogy a diplomáddal bárhol tudsz majd jó munkát találni. . Az életszínvonal hajsza megtette a hatását. Részben be is jött ez a story sokaknak. De a csapdát nem kerülhették el, mégpedig azért, mert a ma legtöbbjüket alkalmazó nagyvállalatok hierarchiájában, igencsak megvan mindenkinek az értéke. Természetesen nagyker áron, ezt a megfogalmazást egy cikkben olvastam és sajnos igaz. Ennek az értéknek sok esetben igen nagy az ára, ami a munkaidőben, és a stresszben jelenik meg és ez az ár nem mérhető anyagiakban. Tapasztalják, és megélik, az egyik napról másikra megszűnő munkahely, vezetői beosztás, és az ezzel járó extrák megszűnését.  Az egészségügyi statisztikák is igazolják a korosztályi problémákat. Fontos ennek a korosztálynak a látszat, jól élni, lenni, érezni magát, de belül feszültség van és elégedetlenség, mert valami nem stimmel, valami másra vágynak, várnak, és csak arra várnak, hogy valaki azt a gombot nyomja meg rajtuk, ami beindítja bennük azt a folyamatot, ami az igazi változást fogja az életükben hozni. Ez az, ami már látható és tapintható folyamat, biztonság kellene, de a homokból sokak még nem emelik ki a fejüket. Várnak…..

A következő korosztályt sokan kezelhetetlennek, mondhatni vadaknak tartják, vajon miért? Elképesztő világba csöppentek, a digitális élet a sejtjeikben van, előbb kezelnek bármilyen technikai eszközt és hisznek el róla bármilyen információt, mint ha a családjától hallaná. A ma cégvezetői, HR vezetői az előző két korosztályból szinte nem tudnak velük mit kezdeni, mivel teljesen más gondolatok vezérlik, teljesen más a lelkiviláguk, az erkölcs, és lojalitásról, a munkavégzésről, felelősségről, és még sorolhatnám. Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezzel negatív fényben akarom feltüntetni Őket. Sőt!  Ebben a korosztállyal párhuzamosan vannak felfutóban igazán a startup vállalkozások. Napról napra alakulnak, indulnak el cégek a semmiből, lehet,  hogy  egy jól beszívott átmulatott éjszaka utáni  zavaros beszélgetésből, ötletelésből.  Képesek a nagy rendetlenségükben, lazaságukban is elképesztő gyorsan összerakni információ halmazokból egy komplett üzleti vállalkozást. Ami régen 10-15 évig tartott, hogy egy vállalkozás több százmilliós nagyságrendűvé váljon, az ma már 1-2 év, vagy annyi sem, hiszen Ők globálisan is tudnak üzletet építeni, eltűntek a határok, az online élet nem korlátozza őket, és talán ami a legfontosabb, nincsenek félelmeik emiatt.

Azt gondolom, mindegyik korosztály nagy értékkel bír tudás, gondolkodásmód, gyakorlati értékek, tapasztalat, és sorolhatnám a végtelenségig mi mindenben még.

Azonban mindhárom korosztályban megtalálhatók a szex és a seggnyalás kultikus hívei, akik még mindig nem jöttek rá, hogy pillanatok alatt elveszthetik nem éppen irigylésre méltó helyüket a szereposztó kanapén, vagy a főnök nem éppen gusztusos hátsófelében. Gondolhatjuk, hogy viharos tempóban találhatnak újat, de ezt a műfajt hagyjuk is meg nekik, mivel mi pontosan tudjuk, hogy az igazán jó, és hosszútávú eredmények nem ebben a közegben születnek. Mindazok ellenére, hogy minden lehetséges média formátum ennek az opciónak leplét borítja ránk, és fiataljainkra követendő példaként.

Hiszem, hogy sokakat más gondolatok vezérlik. Ők azok, akik nyitottak, tanulnak, fejlődnek, hisznek az őszinte kommunikációban az együttműködés erejében, a csapatjátékban, ahol az emberek egyéni céljaik megvalósítása közben egy magasabb rendű célt is képesek teljesíteni.

Köszönöm előre is ha megosztod a cikket ismerőseid körében.

Rólunk megtudhatsz többet ide kattintva 

Sikert és Bőséget kívánunk

Éva és Karesz