Minden nap szivárvány lehet(ne)

Munkánkból adódóan viszonylag sok időt töltök az online térben, közösségi felületeken is. Akarva akaratlanul megállok egy-egy cikket elolvasni és kíváncsiságból van, hogy a hozzátartozó kommenteket is elolvasom. Egyszerűen érdekel, hogyan reagálnak emberek. Amikor üzleti partnereket indítok el a vállalkozásunkban, akár online, akár offline kíván dolgozni, nyilván kikerülhetetlen, hogy a közösségi felületekre is ne terjedjen ki a kommunikációja. Minden esetben felhívom a figyelmét néhány fontos alapszabályra, mi az, amiben nem közlünk véleményt és nem reagálunk. De ez nyilván az üzlet miatt(is)fontos.

DE! Elképesztő méreteket önt a kommunikációban a szinte olthatatlan gyűlölet. Úgy látom ma már szinte bármilyen poszt esetén és ez legyen kutyával, celebbel, politikával, balesettel és még sorolhatnám a témaköröket a végtelenségig, igen hamar megjelenik a gyűlölet. Napokban elolvasva pár cikket, belementem a kommentekbe, statisztikát lehetne belőle csinálni, hányadik poszt után jelenik meg az a személy, aki elkezdi a feszültség keltést, és ontja, magából fröcsögi a szemetet, ami persze hamar szítja a hangulatot. Olyan ez,… persze nyilvánvalóan sokkal finomabban, mint gyerekkorunkban a hógolyózás kezdetén még óvatoskodva dobáltuk egymást, aztán amikor valakit igazán nyakon vágott egy-két találat, na, onnan indult igazán csata. Az akkor egy játék volt és persze másnap nevetve mondtuk egymásnak ki mennyit kapott a nyakába. Ez a mai virtuális hógolyózás az embertelen lelki sivárságból a megkeseredett és lelki nyomorékoktól, sikertelen és az élet igazi valóságát fel nem ismerő emberektől terjed. Itt ezeken a felületeken ráugorva a másik posztjára kezdi fröcsögni a lelke saját mérgét mindenkire, hátha megszabadul tőle.

De nem, ez így nem fog menni. Elárulom, véleményem sok mindenről lenne, van, sőt némelyik témában elég markáns is, de kit érdekel? A közelemben lévők esetleg meghallgatják, még talán vitázunk is egy jót, de nem temetjük el a vesztest! És ki lenne az, milyen alapon?

Mi lenne ha, másként tekintenénk az életre, a körülöttünk lévő dolgokra? Mi lenne, ha először mindenki a magába nézne, a nagy Zsenibe, aki mindenkinek, mindenre tudja a megoldást, na persze sajátját kivéve, azt nem, mert az olyan szar, hogy nem is mer ránézni, de osztani az észt másnak abban kiváló teljesítményt nyújt.

Másik. Néha elcsodálkozom azon, mennyire nem látják az emberek a jót maguk körül. Van, hogy segítséget kér, Te mutatsz néhány megoldást, de mintha falnak beszélnél, rohan a vesztébe, és nyavalyog, hogy milyen kegyetlenek az emberek és milyen szar az élet.

A SEMMIÉRT akarnak cserébe VALAMIT! Csak hogy az élet nem így működik. A sors az egyensúlyra törekszik. Tehát ha adsz valamit, akkor kapsz is. NEM! Nem Te vagy a kivétel, ez mindenkinél így működik. Nézd meg a sikeres, boldog embereket. Gondolod, nem dolgoztak meg ezért? De a legtöbb ember csak kapni akar. Egy cseppet sem tud hálás lenni azért, ami van. Hála, ugyan már azt sem tudja némelyik mit is jelent, pedig óriási ereje van. Bárcsak többen tanulnák meg. Egyre többen. Lehetne valós változás. Elsősorban a fejekben van a hiba, mit engedünk be magunkba, szelektálni kéne, mert mindennapi mérgeinket add, meg most korszakot éljük. Legyen az levegő, étel, munkahely, média és sorolhatnám a végtelenségig. Ha ráérzel az egyensúlyra, csodásan tudod működtetni az életet. Bekerülsz a bőség áramába. Ha nem irigyled mástól a sikert, hanem elismeréssel tekintesz rá, talán Te is magadra veszed a siker érzését. Ne utáld a boldog embert, hanem tanulj tőle. Ha valaki önzetlenül segít, ne támadd hátba, mert százszorosan fognak tőrt döfni a hátadba! Aztán siránkozhatsz, milyen szar is az élet. Ne utáld, aki jól él, akinek a bőség jelen van az életében, hanem kérdezd meg, hogy csinálta. Az irigység, a harag, a rosszindulat olyan negatív energia, ami jó sok időre eltaszítja Tőled, amire vágysz. És ne sajnáld elengedni azokat az embereket, akik csak elvesznek, de adni nem akarnak. Nem csak Náluk, hanem Nálad is megborul az egyensúly.

Minél több jó érzés áramlik belőled annál több fog visszafelé is áramlani, ez az egyensúly törvénye. Sok embernek egy mosoly is elég lenne, amit tudsz adni, vagy ha egy kukás többet tesz érted pár perc alatt, mint ami a kötelessége lenne, honoráld, ne sajnáld rá azt a kis összeget. Ha olvasok egy jó cikket mindenképpen dobok egy lájkot, igyekszem megköszönni azt az információt, amit kaptam általa. Szóval engem nem zavar, ha mindez neked nem tetszik, és szerinted minden szar, ebben az életben, ezt te gondolod és érzed. De kérlek, ne nyavalyogj, hogy milyen szar életed van, mert engem meg ez nem érdekel. A másik hogy ne fröcsköld tele a világot.

Vedd észre a mindennapokban, az apró örömöket, szépségeket, és rájössz, nem kell szivárvány, hogy mindennap mosoly legyen az arcodon. Ha ide eljutsz már jó úton vagy!

Ha mosollyal a szádon fejezted be az olvasást kérlek oszd meg az ismerőseid, barátaid és irigyeid között. Köszönjük 🙂

Érdekel mivel foglalkozunk?  A mi miértünket itt találod.

Az információknak még nincs vége kövess minket az üzleti Facebook oldalunkon, , vagy az Instán, vagy  Podcaston

Hamarosan egy újabb izgalmas meglepetéssel jövünk!

Keress bennünket bizalommal, nincs mit veszítened! Kapcsolat Most!

Barátsággal

Éva és Karesz