Téged is szokott néha kísérteni a kérdés, miért nincs elég pénz a bankszámládon?
Vagy talán nem is néha? Szeretnél végre gondtalanul költeni arra amit megérdemelnél?
Ahányszor hallom újra belefognék.
Vajon hányan vannak, azaz az emberek hány %-a lépne be a munkahelyére még egyszer? Ha tehetnéd és visszaforgatnád az idő kerekét, újra arra munkahelyedre lépnél be, vagy keresnél inkább még pár hónapig egy jobbat? Miért van az, hogy az emberek olyan munkát csinálnak olyan munkahelyen, olyan körülmények között, annyit utazva, olyan kollégák, fönökök ….. sorolhatnám a végtelenségig. Szerintem Te kedves olvasóm már magadban folytattad ezt. Kik jutottak, kik jutnak ilyenkor eszedbe? A sok vidám nevetés a kollégákkal, a főnök megértő viselkedése, amikor a gyerek beteg volt és otthon maradtál, vagy mikor a családba történt hirtelen valami, és hogy ne is említsem, amikor egy tanfolyamra jelentkeztél és ez a munkaidőddel nem mindig volt összhangban.
Ugye nem kell példákat sorolnom tovább?
Vagy az a dög unalom, az idióta főnök, az állandó hajtás, egy két idegesítő kolléga, és a korlátok, amitől egyre nagyobb szorítást érzel a mellkasodban? A napi rutintól úgy érzed, lassan megőrülsz. Minden nap ugyanaz, ugyanazt csinálod, és csak néhány hétvégéről, és arról a két hét szabiról tudsz örömmel mesélni. Biztos, hogy ez így van jól? Meddig még? Meddig akarod így csinálni? Mennyi éved van, még amit ezzel a nyűggel akarsz megélni? Tudom, sokan legyintenek erre, én ezt megalkuvásnak hívom.
Vállalkozóként persze kicsit csillogóbb lehet ez a mókuskerék, mindenből egy kicsivel több van, mint alkalmazottként, de ugyanez a napirend. Csak nagyobbak a hullámok,és a bika, amit meglovagolsz maximumon pörög. Könnyű padlóra kerülni. Ha jól megy a szekér, persze többen irigykednek, több a rosszakaró, mint alkalmazottként. Ha buksz azonnal senki vagy és csak rajtad áll felkelsz-e. De a mókuskerék ugyanaz. Honnan tudom? Abban éltem. Mi változott? Inkább Ki!? Én, Mi. Rájöttünk, hogy nekünk kell a változást előidézni, mert helyettünk senki nem fogja megtenni. Lehet várni a csodára, senkinek nem érdeke hogy a Te életed jobb legyen.
Sok vállalkozót ismerve az a tapasztalatom, hogy a saját vállalkozásukon túl nem látnak mást, más alternatívát. Az X korosztályra gondolok itt jobban, akik már jócskán 15-20-30 éve is van már, hogy elkezdték, és néhány kivételtől eltekintve nem lett kiugróan nagyhírű vállalkozásuk. A hír mellett kiugróan magas forgalmú és szervezetű vállalkozásra gondolok itt. Tulajdonképpen kicsit komfortosabb életük van, kicsit jobbak a körülményeik, de semmiképpen nem nevezhető irigylésre méltónak. Javarészük jó néhány anyagi bukást megélt, sokuknak van egészségügyi problémája, és elég magas százalékuk túl van legalább egy váláson. Mindig első és legfontosabb a vállalkozás éjjel és nappal. Mi ez, ha nem klasszikus mókuskerék? Na, ezt adtam fel, sokszor éreztem az utolsó 2-3 évemben, hogy ha ezt csinálom tovább előbb utóbb súlyos következménye lesz. Szabad akartam lenni a szó legjobb értelmében. Azt tenni, amihez kedvem van, és akkor amikor. A nagyszerű érzés az, hogy ma már ezt ketten tesszük és egy irányba.
Van lehetőséged a hobbidat hétköznap délelőtt élvezni? Akkor ebédeltek otthon együtt, amikor éhesek vagytok, vagy mielőtt rohansz a melóba, vagy este ebédelsz, mint én mikor vállalkozó voltam? Akkor kirándultok a kutyáddal délelőtt, miután reggeliztetek, kényelmesen kávézás után? Tudsz tervezni alkalmazottként, vagy vállalkozóként 1-2-3 hónapos távollétet a munkádtól, vállalkozásodtól? Emlékszem az első komolyabb nyaralásomra fiatal vállalkozóként. Ugyanannyit buktam pénzben, mert nem voltam itthon, mint amennyibe került a nyaralásunk. Ja és állandóan a fülemen volt a telefon. Tudom nem mindenki ért velem együtt, van, aki nem hiszi el, hogy ezt lehet így is. Az is lehet, hogy már megpróbáltad egyszer, kétszer és nem sikerült elszakadni és ezután behúztad a féket. Tudom, miről beszélsz jártam ott, amire gondolsz.
Végigfutott bennem sok-sok érzés, amiket a kudarcok miatt átéltem, most ahogy ezeket a sorokat írom. Sokan vannak, akik ezeket átélték ugyanúgy, mint mi. Ami a különbséget jelenti ebben a pillanatban, hogy Te még a vonal túloldalán vagy. Biztos vagyok benne hogy képes vagy még egy nagy menetre, mert ha mi megcsináltuk, Te is képes vagy rá. Teljesen mindegy mit csinálsz, hol tartasz, tele van a bukszád, vagy ritkábban hallod a papírpénz susogását. Egy életed van, éld jól! Mi tesszük a dolgunkat Veled vagy Nélküled!
Azt gondolom Neked nem mindegy az eredmény.
Ma belehallgattam az egyik üzleti prezentációnkba, és újra belevágnék. Jó helyen vagyok! Legyél Te is jó helyen, Megnézed?
Az információknak még nincs vége kövess minket az üzleti Facebook oldalunkon, , vagy az Instán, vagy Podcaston
Előre is köszönjük hogy megosztod az információkat az ismerőseiddel, barátaiddal és irigyeiddel!
Keress bennünket bizalommal, nincs mit veszítened! Kapcsolat Most!
Barátsággal
Éva és Karesz